Prev
Next
Una manzana entre mis dedos,
y en mis labios el recuerdo.
Recién llegado, recién y tan viejo,
nos encontramos en un cruce del desierto.
No soy una turista en esta ciudad,
no soy veleta.
Soy mirada, fuego, calor
que se va pero se queda.
No soy una turista en esta ciudad,
no soy veleta.
Soy mirada, fuego, calor
que se va pero se queda.
Amparo Sánchez
A két (szinte) teljesen fekete-fehér fotó és a sok turistával , színes napernyőkkel, fürdőruhákkal, a tengerrel, habokkal mozgalmas kép, két külön világ. A kettő teljesen függetlenül él egyidőben egy helyen, egymásról tudomást sem véve, bár bizonyára vannak pillanatoka találkozások. Elgondolkodtató. Sajnos a szöveget!verset nem értem.
A falak keretbe foglalják a a tengerparti sokaságot, amelynek nagy része átmeneti vendég csak, míg a falak és az ott élők maradnak.