Fattila Fekete Attila Fotóblog

Zöld, szeretlek, zöld, imádlak.
Zöld szél. Zöldbe borult ágak.
Bárka ring a tenger fodrán,
ló és lovas hegyre hágnak.
Lány álmodoz könyöklőben,
árnyék borul derekára,
zöld a haja, zöld a húsa,
hűlt ezüst a szeme-párja.

Lorca

A fekete lyuk egy nem létező égitest
Három év múlva nem vagyok hadköteles
Felismer tanár úr, vagy tán elfelejtett már
Kérdésem volna, pálinkát mérnek-e már

Cseh Tamás

Országúton, fényes nappal, eltévedt egy lány.
Mire vársz még, ó, mondd, kis virág?

Bródy János

Minek él az olyan, aki nem tudja mi a jó,
aki nem tudja, mi való?
Sokszor megkérdezik…

Beatrice

Mocskos idők, szeretnem kéne,
A jövő itt van, és sose lesz vége,

Választani túl késő,
Már semmire nincs idő
A jövő előttünk romokban hever,
És ha nem akarjuk, nem jön el,
Van aki félig és van aki végig,
Jól tudom, ez nem álom,
Van aki félig és van aki végig,
Annyi életem van, ahány halálom…

(Európa Kiadó)

És engem akkor oly érzés fogott el…
A szőlős gazda is, az egyszeri,
Magánkivűl s őrjöngve kacagott fel,
Látván, hogy szőlejét a jég veri,
Dorongot ő is hirtelen kapott fel,
Paskolni kezdé, hullván könnyei:
„No hát, no!” így kiált; „én uram isten!
Csak rajta! hadd lám: mire megyünk ketten!”

(Arany János)

Mindent visszavesz az utolsó órán.
Valaki most rosszat gondol énrám.
Követ egy égi jelt.
Mindent elfelejt
Megsürgetett feltámadás.
Nem maradt itt semmi más,
Csak meghidegült a szeretet,
Közbe minden elveszett.

( Balaton)

 

 

 

 

 

 

Élni, élni, élni, élni…-élni kell!
Félni, sírni, könyörögni, menekülni nem lehet!
Élni bátran, szembenézve, csak azért is dacosan vagy összetörve!
Betegen és elhagyottan, városokban, börtönben vagy föld alatt,
szerelmessel együtt sírva, gyermekekbe kapaszkodva – élni kell!

(Váci Mihály)

Azt hiszem, ki kéne szállni
Egyszer talán megpróbálni kanyargós, üres utakon
Nem félek, minden rendben lesz
Ott, ahol elvisz a szél

Ha nem jó semmire, akkor is legalább úton vagyok
Majd elvisz a szél
Majd minden eltűnik, elvisz engem a szél

(Kistehén)

 

 

Van úgy hogy vörös a Hold
Van úgy hogy kereket old
(Quimby)

 

Van-e égősorod, van-e izzósorod?
A fény nekem a remény.
(Specko Jedno)

Akik élnek, azok délnek mennek,

Akik haldokolnak, északnak,

(Kispál és a Borz)

 

Fényes bogarak hullanak
a doktor gyűjti össze mind
hozzá nyúlni nem szabad
nyilván tartják szám szerint
(Kontroll Csoport)

 

 

A mennyben és pokolban nincsenek különbségek, bennük minden azonos; mégis szólhatunk a menny és pokol köreiről és alköreiről, tagozatairól: mert más és más minden üdvözültnél s minden elkárhozottnál az a lépcső, mely őt a jelenségvilággal összeköti; hiszen minden lépcső aszerint alakul, amiképpen gazdája a jelenségvilágban működik. Aki üdvözült, vagy elkárhozott már nem egyén, már nem külön-lény; de lépcsője éppúgy egyéni, amiképpen ő is egyén a jelenségvilághoz való viszonylatában. Nincs két egyforma lépcső, de vannak köztük csoportos hasonlóságok: ezek a menny és pokol tagozatai.

(Weöres Sándor)

Még sincs reménység hidd el
Sok bölcsesség és hit kell
De el sem indulsz, ha a szerelem
A szíved mélyén nem alapelem

Trabant

Ki minek gondol, az vagyok annak…
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

Weöres

 

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Pilinszky