Rengeteg

maradj itt idejöttél
súgták a fák, zúgta a rengeteg
vágyott vissza a múltjába
vágyott vissza a testvéreihez,
de nem tudta merre menjen
nem találta a visszautat…

Kollár-Klemencz László

Egy gondolat “Rengeteg” bejegyzéshez

  1. Útvesztők, sejtelmes fények. Néha ígéretes, hiszen olyan, mintha a kiutat látnád, majd kövek, moha, a fák fenyegető rajzolata, karjai és törzse indul feléd sötéten. Vágni lehet a sötétséget, a félelemmel kevert reményt, míg az éj hangjai elbizonytalanítanak és sűrítik a előtted a kiutat záró sötétet. Az éjszaka a természeté. A mohás kőé, a kis fényben fürdő ágacskáé és leveleké. A kövek, a nyomok, amelyeket követhetsz csikorognak a talpad alatt. A kivezető utakat elrejti a sötétség és az erdő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük