Címke: Formanek Csaba

Senki se mer egyedül élni – premier!

A Patyolat és a Kvazár eseménytér szervezésében

…egyszer csak meglepődve nézed azt az embert, akivel együtt élsz, és nem emlékszel, hogy vannak-e gyerekeitek. A képzeleted tréfát űz veled? Esetleg van mindennek egy mélyebb üzenete?

Szereplők:
Pusztai Luca
Formanek Csaba

Díszlet:
Pusztai Luca
Formanek Csaba

 
Fény: Lakatos Dániel
 

Írta és rendezte: Formanek Csaba

Kirké a Patyolatban

Kirké – kalandozások a disznóólban – budapesti bemutató

Színházi előadás a Debreceni Egyetemi Színház (DESZínház) és a Kvazár koprodukciójában

SZEREPLŐK – ALKOTÓK:
KIRKÉ – Pusztai Luca
HOMÉROSZ – Marczin I. Bence
ODÜSSZEUSZ – Somogyi Tibor
HERMÉSZ – Formanek Csaba

RENDEZŐ: Formanek Csaba

Kifelé!

 
Balog – Formanek – Ilyés : KIFELÉ!

irányt mutató színházi előadás

25 Fénykép


Írta, rendezte, játssza: Balog József, Formanek Csaba, Ilyés Lénárd
Koncepció: Balog József

 „Senkit nem érdekel, mit gondolunk, csak az adóinkat fizessük be. Kína pedig elegendő áruval látja el a világot. Moszkva újra hisz a könnyeknek, Petőfi már egyszer ráment az oroszokra, de mi sem nem felejtünk, sem nem tanulunk. Az előadást Landerernek a nyomdásznak ajánljuk. A cím megfejtéséhez pedig annyit, egy pesti polgár – merő jóindulatból, eléggé félreérthetetlenül – azt javasolta a Mesternek, amikor Táncsics börtöne megnyittatott: KIFELÉ!”

Book of the Dead – Halottaskönyv

 

Fizikai színházi előadás a Tibeti Halottaskönyv inspirációjára az S8-ban

Szereplők – alkotók:
Formanek Csaba
Ilyés Lénárd
Pignitzky Ádám (látvány-fény)
 

 

A dőre nemtudás, a tudattalan, mint világtalan anyóka botorkál, nem tudja, hol jár, mit tesz. A nemtudásból fakad a buzgalom, melyben a Tett, a korábbi cselekvések kérlelhetetlen hatása úgy formálja a tudattalant, mint a fazekas, ki a sárból edényt korongol. A buzgalomból ered a tudat, mely mint erdőn gyümölcstől gyümölcshöz futkosó majom, ingatag. A tudatból név és alak támad, hajó és utas gyanánt visz tovább, hajó a név, és utas az alak. Név és alak szüli az érzékelést, melynek gazdátlan palotájában úgy garázdálkodik a hat érzék: a szemmel látás, a füllel hallás, az orral szaglás, a nyelv ízlelése, a test tapintása meg az elme eszmélése, mint a rablók. Érzékelésből kél az érintkezés, melyben külsővel belső úgy elegyedik, mint szeretkező emberpár. Az érintkezés nyomába lép az érzés-észlelés, örömé és kíné, mely úgy ér utol, mint a szembe röpített nyíl. Belőle ébred a létvágy, mely örökké szomjas, mindig inna. Vele jár a vét, a szerzés, elfogadás, mely a gyümölcsöt mindenáron leszakítja. Ebből születik a létel, a Forgatag, mely úgy tartja fogva az élőt, mint fészkén tojást őrző madár. A létel teremti a születést, melyben előbbi létalak úgy szül utóbbit, mint anya gyermeket. Születésből támad a kór meg a vénség és a halál.

Ez az élet tizenkét, egymásra támaszkodó és összefonódó elemének láncolata, mely a halállal nem éri végét – így szól a Buddhára hivatkozó tanítás.

http://terebess.hu/keletkultinfo/halott.html