Hónap: 2013 augusztus
Ki&belátás
Csigavonal
Megbékélés
„Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy – mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,
…
Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
Csak egy éjszakára:”
Gyóni
Vadóc
Régi dal
Csillagcsönd
Vrbas kanyon
Paravarieté – új szereposztásban
Tasnádi István: Paravarieté – a Macskagyökér-Feszten
– avagy 1017 egymást kioltó drámai mozzanat a Szöveg Színház előadásában, az S8-ban.
Antipatikus antihősök, szakállas viccek, bajszos naivák, besült poénok, lapos párbeszédek, elcsépelt fordulatok, kínos csattanók, irgalmatlan silányságok, az emberi tűrőképesség határait feszegető elképesztő unalom! Hölgyeim és uraim! Itt sem jobb, mint máshol! Ez itt a Cabaret du Néant, a Nihil kabaréja!
játszók: Bodó Edit, Horváth Csongor, Mokány Csaba, Széplaki Szilvia
zenész: Tóth Gábor
zeneszerző: Tóth Gábor
díszlet: Farkas Petra, Szántai Edina
rendező: Szántai Edina
Czap Gábor IN & OUT
Czap Gábor performansza a Macskagyökér-Feszten:
„A performansz egy butoh alapú szóló, mely örök témámat, a külső és belső teret kutatja. Értelmezésemben a belső tér a test által határolt tér, a külső pedig minden, ami körülöttem van. A butohban egy lényeges elem a figyelmi pontok, fókuszpontok használata, ezek számának, helyének váltogatása a figyelem folyamatos megtartása mellett. Mindeközben, jó esetben képes vagyok ráhangolódni a térben „megjelenő jelenségekre”, és egy improvizatív mozgás indul meg. Ez a „mozgatva levés”, és azok a bizonyos jelenségek foglalkoztatnak engem, miközben a figyelmemet a két térben járatom, és a figyelmi pontok számosságát is változtatom.”
Czap Gábor
Fodor Katus saját dalait adta elő a Macskagyökér-Feszten:
Lusta délelőtt a Hunyadin
Nagy utazás
noBODY dance project – Tó
noBODY dance project – Tó
performansz
Előadják: Czap Gábor, Gyulavári Ági, Horváth Brigi
Budapest, Szabadság tér
„Jaj, be keserves ez az őszi sétány!
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sülyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén.”
A levegő mintha végtelen víz volna,
türkiszes árnyú, zöld tenger-medence,
hová sosem szürönközik sugár.
A fák:
sülyedt hajók árbocai.
A bokrok:
nagy vízi pókok, óriás meduzák.
Az út:
kanyargó, nyúlós tengeri kígyó.
S a tó:
sötét álom a szívem fenekén.”
Dsida
