Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.

Márai

Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.

Quimby

Ha a nyulak nyála nyúlik, 
nyúlós nyálú nyulak 
nyeldeklik nyamnyogva 
nyulamlós nyálukat. 

Laár

Közel ne menj, mert felmorog a fű s elég egy pillanat,
a vérnyulak, a vérnyulak a homlokodnak ugranak,
és lesz csihi, és lesz puhi, a fülnek annyi, perc se kell –
hát csakis akkor menj oda, ha életed nem érdekel.

Szabó T. Anna

Az ember is báb a BÁBSZÍNHÁZI VILÁGNAP alkalmából

Bábszínházi Világnap a Gutenberg téren
Házigazda, műsorvezető: Csák György, a Spiritusz Egyesület vezetője
Fellépők: Vass Lajos Szimfonikus Zenekar és a Trambulin Színház

Szépen öregszem, ez talán vigasztal,
Mosolyráncokkal, mint a boldogok,
S mert nem bírok a gyorsuló irammal,
Azt szeretem, akit más eldobott.

Kiss Judit Ágnes

hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;

Illyés

Most befalazott engem a sűrű, sűrű csönd.
És könnyek között rejtem arcomat.
Anyám lenn a földben földdé változott.
Így talán boldogabb.

Taurus

Minden vágytól el fogsz szakadni;
tárgy leszel, s minden, ami fájt,
ha tűz, ha jég, egyforma tárgy,
érdektelen lesz s pillanatnyi;
s számodra végül az egész
világból semmi sem marad, csak
tükörszínjátéka agyadnak,
mely hallgat és befele néz.

Szabó Lőrinc

A hosszú évek karmolják az arcomat,
A hosszú évek hangolják a hangomat.
Visszanézek, nem kell kotta nekem,
Kotta nélkül játszom az életem.

LGT

Álmodtam egy álmot,
rég volt, réges-régen;
ébredő tavasszal
künn a faluvégen.
Rezgő párafény közt
gyakran látni véllek:
hársvirágos sírból
hazajáró lélek!…

Kosztolányi

aki olvas, azt általában békén hagyják. Attól nem kérdik meg, hogy honnan hová utazik, hogy van-e család, ilyesmi. Akinek könyv van a kezében, az valójában nincs is jelen. Nem kell kínálgatni aprósüteménnyel vagy innivalóval, mert a könyv láthatatlanná tesz.

Bartis Attila

Ha Mu Ka, a filozófus szavai szerint a legsűrűbb káoszra mindig akkor lehet rábukkanni, ha valaki a rend után kutat. A káosz mindig győzedelmeskedik a rend felett, mert sokkal jobban szervezett.

Pratchett

s már csattog az ostor, az új urak ostora, csattog az új rabokon.
Új rabok, új éhség, új börtönök! – Újra hiába
zökkent régi sinéről újabbra a régi világ:
új függönyök mögött pereg az Ember Tragédiája

Szabó Lőrinc