Viszontlátlak újra.
Árny, aki árnyakon kel át, és az ismeretlen
gyászos fényben megcsillan egy pillanatra,
s úgy lép be az éjbe, ahogy egy hajó hulláma hal el
a vízben, amelyet nem hallani többé…
Viszontlátlak újra,
de, jaj, magamat nem látom viszont!
Eltört a varázstükör, amely azonosnak mutatott magammal,
és minden végzetes cserepében csak egy darabot látok önmagamból –
csak egy darabot belőled és magamból!…
Pessoa
Tarr Béla és Paulo Nozolino


