Nézd a szeretet koldusait,
Ahogy állnak az út mentén,
Gazdagságuk a türelem.
Talán ártatlanok mind, talán bűnt követtek el?
De azt mondd meg, hogy ki ítél?
Talán mindent odaadtak már,
talán semmit sem kaptak még,
S monoton csendben szalad el
A napra nap, aztán az évre az év.
Te is elmégy mellettem,
Én is elmegyek melletted,
És visszafordulni nincs idő.
Korál

