Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol elébünk.
Hideg az este. Néha szaladunk,
Sírva szaladunk
S oda nem érünk.
Hányszor megállunk. Összeborulunk.
Égünk és fázunk.
Ellöksz magadtól: ajkam csupa vér,
Ajkad csupa vér.
Ma sem lesz nászunk.
Bevégzett csókkal lennénk szívesen
Megbékült holtak,
De kell az a csók, de hí az a tűz
S mondjuk szomorún:
Holnap. Majd holnap.
Ady
A vers képi megfogalmazásában a hideg, a vágy, a várakozás, a félig elcsókolt csók tüze köszönt ránk a színekben, a lehunyt pillákben, a csücsörítő szájban. A hangulatot visszaadja a kép, a sütét háttérrel és fénycsíkkel is. Az Ady vers üzenete, vágya kortalan, a kép mégis a mai olvasót vezeti el a költőhöz. Tetszik.