Tengo miedo -Y me siento tan cansado y pequeño
que reflojo la tarde sin meditar en ella.
(En mi cabeza enferma no ha de caber un sueño
así como en el cielo no ha cabido una estrella.)
Sin embargo en mis ojos una pregunta existe
y hay un grito en mi boca que mi boca no grita.
¡No hay oído en la tierra que oiga mi queja triste
abandonada en medio de la tierra infinita!
Neruda
Csak a képről: csodás panoráma, harmónia a felhők, a madarak, a tenger és a kőkorlát között. A csorba korlát ás a többi oszlop között átvollanó hullámokon táncoló fénycsíkjai és a felhők habos párnái a nygodt tengerfelszín távlatával mesébe illő. Csalóka a mozdulatlnság, hiszen a madarak repülnek, a víz fodrozódik és a fény játszadozik a földön és a vízen. Nekem elégikus hangulata van.
Bennem nagyon is tükrözi a kép Neruda utolsó hónapjai hangulatát… Bravó!