A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel,
A számlát úgysem veszíthetjük el, most mégis rejtsük el,
S mint szelíd kéz a lázas gyermek forró homlokán,
Vagy rossz álom, ha felriaszt, és odabújsz hozzám,
Olyan jó-jó-jó, de mondd, hány perc az ünnep?
Oh mondd-mondd-mondd-mondd-mondd, mondd, meddig tart?
Presser Gábor – Sztevanovity Dusán, Sztevanovity Zorán
Miért nem végtelen?
A meghitt hangulat a körül ölelő meleg fényekkel valóban ünnepi, amelyhez a legtöbb ünnephez hozzátartozó finomságok is bevonják a képet nézőt a pillanatba. A jól ismert dal is ünnep idéző , amely hajlamos az ünnepi pillanataokat végtelenné kívánni. Ezt a pillanat végtelenségét is megidézi a kép. Igazán tetszik.