Végére értünk!
Hordószemetes fény úszkál a nappal alján.
Ki így, ki úgy megváltotta e hétközi nap
kurta, világos végét, meg a leszálló estét.
Még némi tuszkolódás, préselődés, némi veszteglés,
megrekedés, félreterelődés – és átszivárgunk
a forgalmon, mint homokzsákok közt a víz
– aztán már szabadon…
Petri
Ebben a közös alkotásban a kép enyhíti, oldja, líraibbá teszi Petri Gyuri versét. Szép a tükröződő felhő két arca. hasonlóképpen, mint a vers két részének hangulata. Engem megnyert!
Örülök! 🙂