Szerző: Fekete Attila

Három nővér

Hová? Hová lett minden? Hol van? Ó istenem, istenem! Mindent elfelejtettem, mindent… minden összezavarodott a fejemben… Nem emlékszem már… Mindent elfelejtek, napról napra felejtek, az élet meg elmegy és nem tér vissza soha, soha, soha nem megyünk… Látom én, soha nem megyünk el innen..

Csehov

Őrangyaltalan

Ha könnyes szemekkel térsz éjjel nyugovóra,
Mert közelsége nélkül telt el egy újabb óra,
Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem,
Ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet.
Ha az életedet veszed újra fontolóra,
És a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg leteszel róla,
Mert a bánat már nagyobbá vált, mint a szeretet,
Ott leszek és megmentem összetört lelkedet.
Ha eleged lett már a magányos éjszakákból,
És semmi jót már nem vársz a nagyvilágtól,
Összeroskadva sírsz, nem tudva mit kaphatsz még a sorstól,
Ott leszek és megvédelek a bizonytalan holnaptól.

Baranyi

Napraforgó

A napraforgó, mint az őrült
röpül a pusztán egymaga,
a tébolyító napsugárban
kibomlik csenevész haja.
Bolond lotyó – fejére kapja
a sárga szoknyáját s szalad,
szerelmese volt már a kóró,
a pipacs és az iszalag,
elhagyta mind, most sír magában,
rí és a szörnyű napra néz,
a napra, úri kedvesére,
ki részeg, s izzik, mint a réz.

 Kosztolányi

Zsiga utolsó útja


Elhitetem magammal olykor,
Hogy sorsom az elődök sorsa.
Ha elromolt tüdőm, gerincem,
Bejutok én is a sorba.
Sok szépet írnak majd felőlem
És kapkodni fogják a könyvem,
Sőt, hogyha lesz egy kis szerencsém:
Síremlékhez juthatok könnyen.

…De azután eszembe ötlik:
Pár kurta sor, mit eddig írtam,
Néhány könnycsepp… Milyen kevés ez
És fél lábam immár a sírban.
Nem olvassák, el is felejtik,
Velem együtt hal meg e pár sor;
Az életrajzom ennyi lesz csak:
Született és meghalt a jámbor…


Ady

Ideje van a feledésnek

Ideje van az ölelésnek,
    ideje az öleléstől való tartózkodásnak.
 Ideje van a megkeresésnek,
    ideje az elvesztésnek.
Ideje van a megőrzésnek,
    ideje az eldobásnak.
Ideje van az eltépésnek,
    ideje a megvarrásnak.
Ideje van a hallgatásnak,
    ideje a szólásnak.
Ideje van a szeretetnek,
    ideje a gyűlöletnek.

Prédikátor könyve

 

Kárpátalja

Te elfelejted, hogy délben mit ettél,
kivel beszéltél tegnap, ki az ellenséged, barátod,
mert gazdag vagy s feledékeny.
Úgy elhagyod élményeid, mint kiolvasott
ujságjaid a gyorsvonatok hálófülkeiben
s robogsz tovább,
köszönve ennek, mosolyogva emerre,
igen szórakozottan.
De a szegények még most is tudják,
mit mondtál te nekik öt évvel ezelőtt,
hogy végigmentél a budai uccán
s megsimogattad szőke kisfiuk fejét
ki azóta
ott porlad a tabáni temetőben.

Kosztolányi

Ukrajna

Álmodnak egy szebb, jobb hazáról,
Ez álom minden emberé:
Lihegve tör a földi tábor
Egy felragyogó cél felé!
A föld tavaszra, télre válik –
Az ember remél mindhalálig.
Remény az út, a cél, a pálya.
A gyermek hűen él vele

Dsida

Siralom

 

Elbújt előlünk az irgalom napja,
ronggyá olvastuk már a bibliát,
s a harsonás, ítéletes világvége,
ki tudja, merre még.
Mintha pályaudvaron ülnénk,
únosan valami vonatra várva.
A bölcsebbek mereven mosolyognak:
ők már tudják, hogy semmi se jön.

Dsida

 

Levendula

Levendula, levendula,
fanyarédes animula,
lettél lila lángfurulya,
mert perzsel vad kánikula.

Levendulaillat illan,
az a madár meg se cikkan,
de ami volt mégis itt van
híven őrzött álmaimban.

 

Keresztury Dezső

Ó a Balaton

Ó a régi, ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a régi, ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Filmek is készültek, vászonról ránk néztek autóstoppos fiatalok.
Twistelve nézték a víztükröt, s hallgaták mit csacsognak a vízhabok.

Cseh Tamás

Como vaca sin cencerro

¡Ay, que pena, hija mía! ¡Tan joven y ya estás como vaca sin cencerro! Perdida… sin rumbo, sin orientación, como yo… Yo también estoy como vaca sin cencerro, pero a mi edad es normal… Por eso quiero vivir aquí, en el pueblo. Cuando a las mujeres nos deja el marido porque se ha muerto o se ha ido con otra, que para el caso es igual… nosotras debemos volver al lugar donde nacimos…

Almodóvar

Talmi csillogás

hamis kincs az, talmi ékszer,
mely meddőn, hivalkodva csillog
s kevés örömöt szerez annak,
ki csillogásába merül,
mert hiszen csillagok is vannak,
sőt üstökösök is rohannak,
e mély, komorló éjszakában.
Virág vagyok a zordon, ében-
fekete idők belsejében,
fekete álmok erdejében
virág, csak egy a millió közt,
százezer álomból egy álom,
melynek értelmét nem találod,
melynek értelmét nem találom, –
jaj, életem és jaj, halálom.

Dsida

Szentimentálé

Távol állnak messzi látók lencséjén a déli napnak,
arcod csillog menjél délnek,
maradj itt vagy menj északnak,
annyi válasz, kérdés nincsen,
elindulsz ha nem is várnak
minden álomból felébredsz…
Képekből gyúrunk múltat,
múltakból gyúrunk képet,
velem nem történt meg,
veled megtörténhet,
velem nem történt meg,
veled megtörténhet.

30y

Szabadság fantomja

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

 


Heltai






Sinembargo

Y me envenenan los besos que voy dando
Y sinembargo cuando duermo sin ti
Contigo sueño,
Y con todas si duermes a mi lado,
Y si te vas me voy por los tejados
Como un gato sin dueño
Perdido en el pañuelo de amargura
Que empaña sin marcharla tu hermosura.

Sabina

Kóró

Úgy hívnak vénség, semmi reménység,
sápadt kórság, kínzó betegség.
Sötét az éj, senki se vár,
üres a város, csak mocsok és sár.
Itt hagytak engem, elmentek minden,
senki sem mondja, drága szerelmem!

Ujj Zsuszsi