Szerző: Fekete Attila

„Zöld-sárga, zöld-sárga
Hangyák lejárata
Tollasgyík szemében
áll egy kis leányka”

Kex

13 Fénykép

„Ha elhordom a köveket,
Máris újra nőnek még nagyobb hegyek.
De viszem, mint a többiek,
És káromkodok, vagy nevetek,
És azt akarom, amit nem lehet,
Érted és ellened,
Veled és nélkületek.”

LGT

„Világosítsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák – kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)…

…mivelhogy rend kell a világba,
a rend pedig arravaló,
hogy ne legyen a gyerek hiába
s ne legyen szabad, ami jó.”

J.A.

A lélek akkor öregszik, ha már csak a földön járnak a vágyai, szárnytalanul.

Ancsel Éva

„A szeretet a szeretőnek a vágya arra, hogy a másik életét könnyebbé és gazdagabbá tegye, olyan módon, ahogy a másik óhajtja. Nem ahogy én. Ha téged szeretlek, úgy kell szeretni téged, ahogy te akarod azt, nem ahogy én. Már csak ezzel a definícióval is gondolkozzatok egy pillanatra el azon, hogy az anyátok és az apátok szeretett-e titeket. Nagyon nehéz azt mondani, hogy az én anyám soha nem szeretett engem. Ezt az egy mondatot nagyon nehéz kimondani. Néha azért, mert nem igaz, és az én anyám szeretett, öt percre, tíz percre, két hétig, tehát néha, de nagyon sokszor bizony nem. Nagyon sokszor a szüleink éhes emberek voltak, akik úgy hízlaltak minket, ahogy éppen nekik tetszett, úgy, hogy később megegyenek.”

 Feldmár

„Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.” 

J. A.

5 Fénykép

„fényes hártyák felszínén
dimenziókról álmodik a fény
pedig csak torzult terek éle koccan
síkok csorba léte gyűrődik a széleken
és végek közé szorítottan
halkan vonaglik a végtelen

buborék-világban élünk s a hártyák
mezején negatívba mártják
magukat a semmik: káosz ez a rend
– gömbről gömbre csúszó idő-kéreg –
s a körkörös burkokon kereng
kereng a szerkesztetlen lényeg”

Kosztolányi

„Sötét felhők alatt járok,
a város szinte néptelen
Sötét felhők fennt az égen
nyomasztó súly a szívemen
Zárulnak sorra az ablakok, az ajtók
Fülledt a csend vihar előtt
A lelkemre támadnak komor látomások,
s úgy szeretnék szelíd esőt”

Fonográf

„Isteni jól gurul a világ,
s a kerekek a fülembe csattogják:
milyen jó nekem.
A kilók, a tonnák, a megatonnák
csak ontják benne az energiát
a síneken.
A nagy kérdés: a helyzetem,
hogy fut velem, vagy jön felém
a síneken.”

LGT

16 Fénykép

„A tegnap is elment, a holnap is elmegy,
az öröm is elment, a bánat is elmegy –
Udvarunkon a cseresznyefa
minden tavasszal kivirágzik…

Apám is meghal, fiam is meghal,
a színek ordító rendje is meghal
s görnyedt háttal a kusza vonalak
értelmét keresem.”

 Dsida

21 Fénykép

Fellépők: Czap Gábor, Csák György, Ilyés Lénárd, Kása Tímea, Kátai-Benedek Nikoletta, Mezei Réka

„Igen, jelenetet rendezek. És ő mit tesz? Semmit. Ideges lesz, hülye picsának nevez, aztán faképnél hagy és csak puffoghatok magamban. És kikészülök saját magamtól. Ez nem igazságos! Hát nő vagyok, ilyennek teremtett a jóisten. Ez talán a bűnöm? Ha nem ilyen lennék, akkor nem is én lennék. Szeressen úgy, ahogy vagyok, ez a természet rendje. Mert vallom, hogy neki nincs szabad akarata! Ő azt hiszi van, de nincs! Én mondom meg, hogy merre lépjen, hogy mikor jöjjön be és menjen ki. Miért nem érti meg? Miért kell lázadnia ez ellen? Azt hiszi talán, hogy az 56. nőcske majd nem így viselkedik 3 hónap után? Ó, ugyan már, hiszen mi nők mind egyformák vagyunk, és bennünket így kell szeretni.” 

Kátai-Benedek Nikoletta

„(Élek-e én? – éltem-e én?)
Tavasz jön, nagy útra kelek,
Most minden ár elsöpri gátját,
Készítsétek az uti ládát.”

Ady

„Mulandóság a királyok királya.
Ez a világ az ő nagy palotája.
Sétál föl és le benne,
S nincs hely, hová ne menne,”

Petőfi

Senki se tudja, mit veszített,
de a sétatéren, a híd alatt,
az ágyban, a csókban, a zsebében
valamit mindenki kutat.

Dsida

4 Fénykép

     „Mindenki tudja, hogy ennyi az egész.
Az élet, csak arasznyi repülés földtől a földig.
    A világnak mindegy, hogy meddig élsz …”

LGT

4 Fénykép

„Gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek az elvesztett illúziók
Gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek az átértékelt századok
Ezen a Földön.”

Fonográf