ifjúliszt

„…s engem, szegény gyermeket bevetett egy fényes társaság közepébe, s ez a fényes társaság megtapsolta annak a kisfiúnak az akrobata-mutatványait, akit a csodagyermek dicső és megszégyenítő bélyegével tisztelt meg. Korai mélabú nehezedett rám, és én ösztönszerű ellenszenvvel éltem át a művész-háziállat rosszul leplezett lealacsonyodását.” (Liszt Ferenc)

Táncolják: Horkay Barnabás, Kiss Anikó, Widder Kristóf
Koreográfia: Widder Kristóf

10 Fénykép

– ködidő –

Miért kisfiam, azelőtt mi volt mielőtt megszülettél?!

Semmi?! De mégis valami. Ami volt, és ami majd lesz. Az ismeretlen vonz, taszít, rettegett és áhított.
A gyász nemcsak szomorú, hanem meghitt, intim de természetes is.
Születés. Fájdalom. Szerelem. Hiány. Megváltás. Szeretet. Halál. Rend.
A köztes-lét paramétereit, vízióit keresem én is, mint a kisfiú, aki megkérdezi a szüleit:

„Mi lesz akkor, ha majd meghalok?”

Táncolják: Frányó Andrea, Lakos Fanni, Spanicsek Valentina, Varga Krisztina, Czakó Máté, Czap Gábor, Lukács Gergő, Szabó Mátyás Péter
Koreográfia: Czakó Máté

20 Fénykép

A zöld árnyalatai

4 Fénykép

De hát oly ösztövér remény is táplálhat,
Hogy aki még ma él, holnap meg nem halhat?
Hát ha az egészség s az erő jár veled,
Bízhatsz és a halált még messze képzeled?…
A halálnak jöttét egy ember se tudja,
Az erő, a szép szín gyakran elhazudja.

Csokonai

Légy ostoba

Ne félj. A szép szabadság
csak ostobaság. Eszméink között
rabon ugrálunk, mint az üldözött
majom, ki tépi ketrecének rácsát.

J.A.

Barangolás Doki virágoskertjében

Nézz meg egy kődarabot, egy kalapácsot, egy bokrot, egy paripát, egy embert: mindegyik keletkezett, pusztuló, határolt, egyéni, külön-lévő. De közös lényegük, a létezés, nem pusztuló, nem határolt, nem egyéni, nem külön-lévő. A létezés mindenben azonos. A sokféle keletkező és pusztuló alakzat: ez az élet. Az örök egymásután, melynek minden alakzat csak egy-egy állomása: ez a létezés.

5 Fénykép

Az élettelen tárgyak lelke sötétlila, a növényeké zöld, az állatoké sötétsárga, barna, vörhenyes. Az eltompultság barna, a lelki gazdagság a szürkének élénk világos színekbe játszása. A mozgékony lelkek színe halványabb, tagozottabb, változóbb, a nehézkes lelkeké sötétebb, egybemosódóbb, állandóbb. A gyermeklélek alapszíne, mint a fénylő gyöngyház; a férfié hideg szürkéskék, mely többnyire megsötétűl,megfakúl, elbarnul, elvörösödik; a nőé lilás-piros és ez legtöbbször igen korán elhajlik a hervadt szirom színe felé. Az a kevés ember, aki úgy öregszik, hogy vénsége nemes kiszáradás, nem pedig kényszerű elfakulás: csupa érces szín, ezüst, bronz, arany.

Weöres