La mar triste

Dicen: la mar es triste. ¡Qué señal
hace cada ola, cuando quiebra!
Y veo una mar triste, pero en medio
tú, como una perla.

Marià Manent

Egy gondolat “La mar triste” bejegyzéshez

  1. A szomorúság fátyla mindent beborít. Feloldja a kontúrokat, finom, színes porfátyolként szűri ás mossa össze a földet és vizet, a lelket és a testet. A sejtelmes éltető vizet és a partmenti homokot a bánat, a szomorúság lencséjén át láthatjuk. A tompa színeket a vékony partot éppen elérő hullámok mintája választja el, alig érzékelhetően. Szép kép!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük