Vagyok, aki nem vagyok.
Átnézel, ez az üvegfal a lelkem,
A rózsaszín betonra hány.
Volt cél és volt még mit keresnem,
A köd szájban úszik valahány…
Ahogy a farkas szakállán a vércsepp,
Tíz rugóért kinyír, hogyha kéred.
Egy kosár THC, vár a nagymama,
Sötét az erdő, nem jutok haza.
Sajnosbatár