Ó a Balaton

Ó a régi, ó a Balaton, régi nyarakon, bár nem volt vitorláshajónk.
Ó a régi, ó a teraszon, ültünk nyarakon, úgy néztünk végig a tavon.
Filmek is készültek, vászonról ránk néztek autóstoppos fiatalok.
Twistelve nézték a víztükröt, s hallgaták mit csacsognak a vízhabok.

Cseh Tamás

Como vaca sin cencerro

¡Ay, que pena, hija mía! ¡Tan joven y ya estás como vaca sin cencerro! Perdida… sin rumbo, sin orientación, como yo… Yo también estoy como vaca sin cencerro, pero a mi edad es normal… Por eso quiero vivir aquí, en el pueblo. Cuando a las mujeres nos deja el marido porque se ha muerto o se ha ido con otra, que para el caso es igual… nosotras debemos volver al lugar donde nacimos…

Almodóvar

Talmi csillogás

hamis kincs az, talmi ékszer,
mely meddőn, hivalkodva csillog
s kevés örömöt szerez annak,
ki csillogásába merül,
mert hiszen csillagok is vannak,
sőt üstökösök is rohannak,
e mély, komorló éjszakában.
Virág vagyok a zordon, ében-
fekete idők belsejében,
fekete álmok erdejében
virág, csak egy a millió közt,
százezer álomból egy álom,
melynek értelmét nem találod,
melynek értelmét nem találom, –
jaj, életem és jaj, halálom.

Dsida

Szentimentálé

Távol állnak messzi látók lencséjén a déli napnak,
arcod csillog menjél délnek,
maradj itt vagy menj északnak,
annyi válasz, kérdés nincsen,
elindulsz ha nem is várnak
minden álomból felébredsz…
Képekből gyúrunk múltat,
múltakból gyúrunk képet,
velem nem történt meg,
veled megtörténhet,
velem nem történt meg,
veled megtörténhet.

30y

Szabadság fantomja

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

 


Heltai






Sinembargo

Y me envenenan los besos que voy dando
Y sinembargo cuando duermo sin ti
Contigo sueño,
Y con todas si duermes a mi lado,
Y si te vas me voy por los tejados
Como un gato sin dueño
Perdido en el pañuelo de amargura
Que empaña sin marcharla tu hermosura.

Sabina

Kóró

Úgy hívnak vénség, semmi reménység,
sápadt kórság, kínzó betegség.
Sötét az éj, senki se vár,
üres a város, csak mocsok és sár.
Itt hagytak engem, elmentek minden,
senki sem mondja, drága szerelmem!

Ujj Zsuszsi

Negra noche

La noche que yo amo es turbia como tus ojos
larga como el silencio, amarga como el mar.
La noche que yo amo crece entre los despojos
que al puerto del fracaso arroja la ciudad.
La noche que yo amo tiene dos mil esquinas,
con mujeres que dicen: “¿me das fuego chaval?”
y padres de familia que abren sus gabardinas
la noche que yo amo no amanece jamás…

Sabina

Napút tanulmányok

…kiléptem az utcára, a rajzot elővettem tanulmányozásra: s ahogy a rajzban gyönyörködöm, egy háromszögletű kis fekete magot pillantok meg balkezemben, mely figyelmemet lekötötte. E lekötöttségben fejem fölött hátulról hallom: Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél…

Csontváry

Színkavalkád

Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend –
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj – egy nap süt idebent.

J. A.

Nézd a világ apró rebbenéseit

Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.
A sarkon túl egy illatszerárus árul,
a hitvesét is ismerem szagárul.
Elődje vén volt már. Meghalt. S mint bárki mást,
csak elfeledték. Akár a gyökvonást.
Feledni tudnak jól. A tegnapi halott
szíveikben mára szépen megfagyott.
Semmi sem segít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.

Radnóti

Bruja

¿Qué van a decir todos los que a ti Bruja te llaman?
si saben que besas, lloras,
te enamoras y me haces la cama.
No había debajo
del disfraz que te ponías tú
más que una niña
a la espera de algún principe azul
ibas para reina
pero un hechicero te dejo
así convertida en una pobre bruja del montón.

J. Sabina

Holnap ne gyere! – finissage

Hevesi Judit versei, Weiler Péter képei – kiállítás finissage

Előfordul, hogy nem találok haza
a metrómegállót még csak-csak jól gondolom,
bár a hármas vonal túlsó végén hagytam az előző életem,
néha irányt tévesztek…
Hol a házam mondd?
És ha megtalálom, ott kit keressek?

Hevesi Judit

Szabad ország, szabad CEU, szabad gondolat!

Mert most félek.
Hiszen sosem járt ki nekem a szabad élet.
S most ahogy a rovar az ablaknak koppanva,
Jövök rá, ha szabad vagy, nem mehetsz biztosra.
De ha úgy döntök,
Hogy a szabadság helyett inkább rabruhát öltök,
Nem sírhatok majd mint a fogoly a rács mögött,
Hogy két-három bilincsben ártatlan nyögök.

Juhász Tomi

Vihar után, vihar előtt

Már háborog sötét, zajló habokkal
a táj felett a kék légóceán.
Egy pillanat- a táj sötét azonnal,
s az ég tüzet vad őrületbe hány.
Hűs lesz a lég a puszta rőt homokján,
a szülni vágyó bolt vadul hörög,
s ott áll a kórós pusztán két oroszlán,
s egy tűzpokol tátong fejük fölött.
Vakítva lobban a kékszín, erős fény,
hajlékonyan odvába búj a nőstény,
de büszke fővel megfeszül a hím.
Vad harsogás kel véres ajkain,
sörényes főjét rázza, s nem- remegve
belesüvít a sápadt fergetegbe…

Kosztolányi