Vasárnapi csendes eső
mélán hull a házereszről
nedves az udvar szalmája
sáros csizma tapos rája.
A kocsiút csupa tócsa,
száz bugyborék a hajósa,
lassan száll le, elkanyarog
mint kis szennyes gondolatok.
Babits
A kertben ültünk nyári ünnepélyen,
Smaragd füvön topáz bor csillogott ránk,
Arany nap tündökölt az azúr égen
S peregtek gyémánt homokként az órák.
A távoli hercegnő egyre késik,
De én kék lampion mellett virrasztok.
Új holdra nézek, sóhajtok az égig
S megcsókolok egy ismeretlen arcot!
Juhász Gyula
Ezt a napot pedig úgy töltöm
majd, hogy Irmára gondolok, sötét
hajú, keskeny arcú szépségére,
aki éppen itt áll, akkor és
abban a fényben. Aki az lesz ma a
születésnapomon, akit sohasem
kaptam meg, és ezért sohasem
veszítettem el. Magamfajta férfi
ennél többet nem is képzelhet,
nem is kívánhat.
Szép társaság, feszülten oldott hangulat
festett mosoly fedi a sápadt arcokat
Régóta tart a maszkabál
Házmesterlegény a választott király.
Belépni csak előírt álarcban lehet
S boldogtalan, ki végül mégis kint reked
Véget nem ér a maszkabál
Az udvarmester int, s papírkonfetti száll
Sok sima duma, sok- sima- subi- dubi
Bródy
Kiscica ugrál az ágyon
Barátom meg fogsz halni
Csókolj és fogd a kezem
Barátom meg fogsz halni.
Vízparton ölelkezünk
Barátom meg fogsz halni.
Sikerült az új terved
Barátom meg fogsz halni.
Megőrjít a csodás tested
Barátom meg fogsz halni.
Veled maradok örökre
Barátom meg fogsz halni.
Kiscica ugrál az ágyon
Tudósok
Azt hiszed, házat építettél, s pályád büszke ormairól elégedetten szemlélheted a világot? Nem tudod, hogy örökké vándor maradsz, s minden, amit csinálsz, az úton haladó vándor mozdulata? Örökké városok, célok, életkorok és változások között haladsz, s ha megpihensz, nem pihensz biztosabban, sem tartósabban, mint a vándor, aki megtöttyed az útszéli almafa árnyékában egy félórára útközben. Tudjad ezt, mikor terveket szövögetsz. Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás. Nem helyzetekben élsz, hanem útközben.
Márai